Martini jéggel felrázva, nem keverve! - Avagy kritikaírók és társaik

Hellobello!

Nos, eljött az ideje, hogy végre írjak egy cikket, meglepődve konstatáltam, hogy nekem tényleg ez lesz az első és eddig azért nem írtam, mert ötletem se volt.

De tegnap egyik társam kapott egy kritikát, ami arra sarkalt, hogy mindenképp kifejezzem a véleményemet.

Tehát el lehet küldeni a francba, meg minden, de ez lesz a színtiszta véleményem, akinek nem inge, az ne vegye magára, a többiek meg... Fejlődjenek!

 

Első téma: Kritikaírók* ( Ha lesz igény rá, akkor a blogger társadalom többi rétegét is megírom: designerek, traileresek, fejlécesek, írók, olvasok stb...)

Nos, több csoport is van, a kettő fő, az a jó és a rossz (csakhogy filmbeli legyen...)

1.) A jó kritikaíróról nem nagyon tudok mit mondani, rendesen elolvassa, tényleg gondolkodik rajta, tényleg megnézi a helyesírást és sorolhatnám. Egy rendes kritikaíró foglalkozik a művel és ahelyett, hogy elhordaná a rossz blogokat a fenébe, egyensúlyba tartja a negatívumot és a pozitívumot. Szerintem mindkettőt nehéz megkeresni ugyanolyan arányban, de egyeseknek meg van a tehetségük hozzá.

Neveket nem mondok, de szerintem a nélkül is tudják a blogosok, hogy kire igaz ez és kire nem.

2.) Vannak a rossz kritikaírók, annak több csoportja is van. 

2a.) Van az, aki sebtiben elolvassa, mond valamit a designről, a sztoriról, hogy még se legyen üres a bejegyzés és le tudja azzal az egészet, hogy Jó jó, nagyon jó, 10/9-10 és stb. Szerintem ilyennel is sokan találkoztatok.

Ennél a műfajnál nem értem azt meg, hogy minek is akar kritikaíró lenni az illető? Azért, hogy mégis legyen valaki, és hogy másokért tegyen is valamit? Elmondhatja az illető így, hogy ő kritikus...? Na drágáim, nem! Inkább ne is csináld, mert ez semennyit sem ér egy normális bloggernek, persze jól érzed magad tőle, hogy azt mondta "ez, meg ez, meg ez, meg ez szuper", de konkrét tanácsot nem kaptál tőle, nem lettél semmivel se több és két nap múlva arra se emlékszel, hogy írt a blogodról valamit.

2b.) Van a másik műfaj, amikor mégis csak foglalkozott valamennyit a kritikus a bloggal, de utána elküld téged a francba. Minden negatívumot kiemel, amit talál, főképp ilyenkor a designet szoktam észrevenni. És utána a blogger valószínűleg egy ideig nem is fog írni.

Személy szerint jártam már így, egy kritikus elolvasta egy ideig a blogomat, mint kiderült nem ismerte a sztorit, amire írtam a fanfictiont, ezért mindent leszólt, amit lehetett és letudott annyival, hogy nem tetszik a stílusod, így nem tudok veled mit kezdeni.

Na hát most, megértem, hogy ha nem tetszik, akkor keserves kritikát összerakni, de ez teszi pont jó kritikussá az embert, hogy az utált dologról is egy egyensúlyban lévő bejegyzést képes írni.

2c.) Van a harmadik változat,  mikor a drága blogger el se olvassa... Az ilyen ritka, vagy legalábbis nekem nem nagyon tűnt fel. De ezeknél a bejegyzés talán van 300 szó, de már az is sok tőlük,  ebből mondjuk 200-250 a designet öleli magába.  És vagy annyival békén hagy, hogy jó és megint semmivel se lett több a blogger vagy mindenben szálkát talál (designben), ami megint nem segít ki...

2d.) Negyedik csoport, mikor elolvassa és halálra ömlengi magát egy történeten, hogy milyenjó is, meg ez, meg az, meg amaz, fantasztikus és konkrétan egy hibát se mond, csak fényezi az amúgy tök sablonos blogot... Komolyan mondom, értem én, hogy ízlések és pofonok, de ha nem tudsz kritikát írni, ne írj, mert ezzel nem segítesz.

Összességében a kritikaírók 80 %-a a blog világban NEM a jó kritikusok közé való... És most lehet itt panaszkodni meg minden, de nézzünk már magunkba, legalább egy 100-as listát fel tudok sorolni, hogy ki milyen kategória,  abból kb. 10-12, aki a jók közé bekerül... Már bocs mindenkinek, de ha nem tudsz normális építő jellegű kritikát írni,  ne kezdj bele. Sok idő,  sok munka, hogy elkészüljön egy igazán remekvélemény. Aki nem képes rászánni a dolgot, az ne csinálja,  mert igénytelen,  felesleges munka senkinek se kell. Azért hogy fejlődj, el lehet kezdeni, de javaslom, hogy ne rakd nyilvánosságra a kezdetleges munkádat, mert egyszerűen egyesek felháborítóak... És igen, mi bloggerek érezzük megtisztelve magunkat, ha valaki összerak egy kritikát? Akkor igen, ha jó,  amúgy meg... Tudom, tudom, erre áldozzátok az időtöket, de ha nem tudsz igényest írni,  akkor ne csináld! 

És külön pontként még a kritikusokról. Sok mindent kell figyelembe venni, de irtózom azoktól, akik a kritika több mint felét a designről mondják. Persze rengeteget foglalkozott vele a készítő, talán pont ezért ne szedjél ki belőle minden hibát, ha esztétikailag kellemesen hat a szemednek, akkor hagyd is úgy!

Kivéve, ha speciálisan designet kért az illető…

A másik a trailerről kritika, erről már nem is tudok mit mondani, mert a legnagyobb pofátlanság, csak előre vetít, meg bemutat valamennyit a történetből, de ennyi! A készítő álmodja meg, erről nem mindig tehet a blogger és tényleg, kit érdekel a trailer, a történet a lényeg főképp!

 

De, hogy ne csak negatívumot írjak, azt hozzá teszem, hogy egy kritika az idő, és tényleg a szabadidejüket áldozzák rá egyesek. Úgyhogy mégis csak tisztelettel és várni is kell valamennyit, így viszont akik kérik, azok kulturált módon kérjék, várják ki a soraikat és ne hisztizzenek. Persze, ha a kritika 1 hónapon belül készül el és igazán semmit sem mond és 500 szavas, na akkor már el lehet gondolkodni, hogy mi a fene...

Egy jó kritikához idő és energia szükséges, el kell olvasni, át kell gondolni, megfelelően le kell írni és satöbbi. Nem egyszerű dolog, épp ezért buknak is el sokan rajta.

És, hogy a pofámat ne csak járassam, mert, hogy miért nem írok én egyet, szívesen írok, ha ennyire akarjátok, de elmondom, hogy szerintem mi egy kritika vázlata nagy szavakba.

• Blog linkje és az író
• utána a design - fejléc, sablon, modulok (a bejegyzésnek kevesebb, mint a fele legyen, mert nem ez a lényeg, hacsaknem design kritikát akarsz, de az inkább no komment kategória, trailer nem) - Minden szálka, hiba ne legyen benne, ha jó a szemnek, akkor ne vidd túlzásba a hiba keresést.
• Történet  (bejegyzés 2/3-a legyen ez)

1.     - cselekmény (ismertesd, hogy miről szól, itt a történetbeli bakikat írhatod még le, hogyha van olyan. Emeld ki nyugodtan, hogy értse az író a problémát. Leírások, párbeszédek elemzése)

2.     - szereplők (bemutatásuk, ki milyen, miért, ha esetleg paradoxon a karakter, ami nem szokott lenni, mutasd meg miért.)             

3.      - helyesírás (párbeszédek írása, elütések, helyesírási problémák hibái, emelj ki párat, ami nagyon zavart, vagy sorold fel)

• Talán egy összegzés (de az inkább felesleg)            

Kiemelném, ha hibát találsz benne, például helyesírás, akkor emeld kinéhányat, mutass neki linket, hol nézhet utána vagy írj neki példát te és hasonlók.

Ha a történetben baki van, meséld el neki és mond el, hogy miért nem jó, mit javítson rajta.

OK és OKOZAT (~ jó, mert.....; rossz, mert.... (Ha nem tetszik, akkor is egy összefüggő pro-kontra kritika legyen, mert tönkre vágod vele bloggert, és legyen a kettő egyensúlyban)

Terjedelem, legalább 1000 szó! 500 szóban semmit, ismétlem, semmit nem tudsz kifejezni, vagy ha igen, akkor az elég pocsék, mert semmire nem térsz ki, ergo 2. kategória vagy! 1000 szó legalább egy jobb minőségű! Legalább!

Utolsó kérdés, amire én is keresem a választ. Miért akar ilyen kritikaíró lenni az illető? Hogy elismerjék? Hogy tegyen valamit a közösségért? Vagy, mert történettel nem tudott megmutatkozni, akkor ezzel igen? Vagy ezzel akar foglalkozni és a blog gyakorlás?  Talán az utolsó az, amit meg tudok érteni, de akkor se ilyen igénytelen munkákkal. Szerintem mindenki törekedik a jobbra, vagy ha nem, akkor szégyelld magadat... Egyszerűen fel nem foghatom, hogy minek kell kritikusnak menni, ha ilyet adsz ki a kezedből... Vedd már a fáradtságot és írj egy jót, hogy megbecsüljenek, és sokan tiszteljék a véleményedet!

Jah és jut eszembe, ha nem tudsz időt áldozni erre és nyavalyogsz, meg 500 szót írsz maximum, akkor ne kezdj bele, el fogsz tűnni a süllyesztőbe..  

 

Azt hiszem ennyit erről, úgyhogy drága bloggerek. Ha kaptok kritikát, negatív kritikát, ne foglalkozzatok igazán vele, a javítható történetbeli hibákat persze, ki kell/lehet javítani, azon érdemes, de ne engedjétek, hogy ez titeket elfordítson az írástól. Van jó és rossz blog egyaránt, ez annyira ízléstől függ, ahogy a sablonosság is, emiatt én pl. alig olvasok blogot, de valaki meg rengeteget. Ahány ember, annyi ízlés, valakinek az 1D kell, valakinek 5Sos, valakinek Ahs, de ez van, így van rendjén. Fogadjuk el más ízlését, mert attól, hogy mi leszarozzuk, attól még nem változik meg. Ő ezt, meg azt szereti, te meg emezt és amazt, ennyi. Nem kell foglalkozni vele, így puffant, máskor másképp fog.

Jut eszembe, aki nem tudja milyen kategória,  az küldjön munkát és megmondom, a kötözködős kommenteket mellőzzétek, mert egyszerűen nem érdekelnek, és nem fogok válaszolni rájuk. Ez az én véleményem volt! Köszönöm a figyelmet! 

Ha legyen még hasonló bejegyzés a blog világ társadalmáról, azt jelezzétek!

(*Itt nem beszélhetünk konkrét kritikusokról, mivel az egy végzettség. Itt véleménykifejtésről van szó, aki kritika blogot vezet, az véleménykifejtős blogot vezet. A kritika csak megragadt szó.)

Puszi: Ballatine's

#2Kritika - Masquerade (Suzuki Aoi)

Sziasztok! :) Végre meghoztam a második kritikám - innen látszik micsoda "gyors" vagyok :P - szóval, elnézést Szimy-től, hogy hónapokat kellett rám várnia. Lusta voltam, bevallom, de szégyellem magam. :c Remélem, nem haragszol nagyon ^^ 

- link -

Alany: Szimy

Blogja: Masquerade

Design:

Fejléc

Amikor az ember megnyissa a blogot egy csodaszép, lilás fejléccel találja szembe magát. Alapból a cím – gőzöm sincs mit jelent, de szerintem valami maszkfélét – tetszik, és szerintem ott bal oldalt a lány is azért tart maga elé egy maszkot. Mivel az életben mindenki egy maszkot visel. Ez nagyon elnyerte a tetszésem, nem úgy, mint általában más fejlécek, csak úgy rádobálok valamit, aztán jó van, hanem tényleg rejtett utalások rejlenek benne. És ez egy plusz pont. Azonban a fekvő lány mögött nagy üres fehérséget nem tudom mire vélni. Mintha valami kockás izé lenne benne, de egyszerűen nem tudok rájönni, mi az. Egy híd? Egy ruhaanyag? Vagy micsoda? A virágok is jók, szépek, olyan, mintha a kastély udvarán lennének, ami szerintem az iskolát jelképezi. A cím alatti kis jelmondat betűtípusa szép, azonban szerintem nem ártott volna dupla space nyomni a szavak közé, mivel így olyan nekem, mintha egybe lenne írva az egész. Ezenkívül szép munka, nekem tetszik, teljesen átadja, hogy milyen blogra számíthatunk. Ügyes vagy!

Fülszöveg

A modul nekem nagyon tetszik. Az a gif! Tuti Arielle és Steth. xD Rendben, abbahagyom. Szóval: szerintem kissé klissés, ezen kívül nekem mégis felkeltette az érdeklődésem. Nem tudom, miért, lehet a jó fogalmazás miatt, lehet emiatt:  egy szerelmespár, akik többet ártottak egymásnak, mint bármelyik ellenségük. Igen, bizonyára eme mondat fogott meg benne a legjobban. :D

Sablon és modul

A sablon szerintem tökéletesen megy a fejléchez, a modulok irtó aranyosak. Főleg a fejezetek előtt az a kis képecske! Először nem értettem, mik azok, de végül rájöttem, hogy azzal jelzed, ki lesz az adott fejezetben a főszereplő. Ebben sem tudok belekötni, ahogy semmi másba sem. Hm… tudsz valamit :D

Design:10/8*

Történet

Prológus:

Azt kell mondjam, ez igazán érdekesre sikeredett. Nagyon szépen fogalmazol, helyesírási hibát sem véltem fel. A történet pedig úgy vélem egy jövőbeli jelenetet ír le. Úgy kezdődik, hogy egy fehér bálra ő tűzvörös estéjiben lép be a bálterembe, végig pásztázza a népét, majd elegánsan odatipeg lovagjához, ahol egy csókot váltanak. Mivel egy álarcosbálon vannak mindenki kíváncsi arra, hogy ki lehet az, aki bemocskolta vérrel ezt a bált, ám ekkor lekerül a maszk. Ilyenkor az jutott eszembe: Na, ki van a maszk mögött?! XD A csattanó pedig ekkor következik be: kiderül, hogy a menő meg a stréber egybekelt. Vagyis, ha jól emlékszem, azt nem említed, hogy a fiú menő, de azt igen, hogy semmi közös nincs bennünk. Mindenesetre sok minden nem derül ki belőle, a szereplők neve sem, de mégis arra késztet, hogy olvassam tovább. A leírásaid gyönyörűek, nagyon el tudtam képzelni mindent. De nem bírok magammal, olvasom is tovább, imádom az ilyesfajta történeteket!  Igaz, kicsit"sablontéma", de a kivitelezés itt nem tűnik annak.

Első fejezet:

Azta! Az első sorok... Igazán a lelkembe hatoltál velük. A lényege az, mint általában a gimis történeteknek, de te fogalmazási stílusoddal kiegészítve nagyon király lett. Ahogy pedig elkezdődik a történet, ahogyan leírod a süvítő szelet, mely a fák között jön el, majd megcsapja Arielle arcát. Azt kell mondjam, szerintem Arielle a lány a prológusból, a fiú pedig majd Steth lesz,aki mellesleg megérzésem szerint az, aki Gabrielle-vel hancúrozott. Vagyis először Mattre tippeltem, aztán mégse ő lett az. XD Hosszú fejezet lett, de amikor a végéhez értem mégis azt gondoltam; máris vége? Lehet ez azért volt, mert nem történt olyan sok minden benne. Itt is bámulatos a fogalmazásod, elütést is csak egy helyen vettem észre. Örülök, hogy ebben már többet megtudunk a szereplőkről. És ojajaj, ojajaj! Kezdem azt hinni, az ismeretlen fiú amolyan Cortez lesz, Matt meg Neményi. :'D De ez csak szerintem van így, én ettől függetlenül az ismeretlent bírom, Mattet nem. Ahogyan az igazgatónőt sem. XD Az iskolát pedig valami ősrégi köd fedte kastélynak képzelem, nem tudom, miért. Szóval a lényeg a lényeg, nagyon megfogott a történet, szeretem az ilyen gyermekkori barátságból született szerelmeket. Olvasom is tovább.

Második fejezet:

Aú. Ez fájt. Sok számításomat keresztül húztad. Ez a Matt gyerek mégsem olyan Neményi utód. Cristhine (ha jól írom,de legyen csak C) sajnálom, de komolyan. Ott az elején meg is könnyeztem kicsit. De komolyan! Ekkora fordulatot! Mindenki mindenkivel, mint a barátok közben.:'D Nagyon bírom az ilyent, és kezd idegesíteni, hogy rosszat nem tudok mondani. XD

További fejezetekről:

A karaktereket itt már jobban megismerjük, mindegyiknek sikerült egy saját jellemet varázsolnod, ami nagyon kellemessé és életszerűvé teszi a történetet. És el kell mondanom; Steth egy köcsög. Egy szexi köcsög. Nem elég, hogy szemtelenül minden lány szívét ellopja, de még a legjobb barátja barátnőjével is kavar. Semmi bűntudat nélkül! Milyen barát ez? Ettől függetlenül ő a kedvencem smile hangulatjel Meg Arielle! Ők kettejük kapcsolata érdekel a legjobban. Továbbra is bámulatos a fogalmazásod, helytelen a helyesírásod. Nagyon jó történet, egyáltalán nem sablonos, hiába gimis! Már mióta kerestem egy ilyet! Nagyon tetszik, de Arielle hirtelen jött bátorságát nem tudom, hová tenni. Igazából örülök, hogy megtette volna, hiszen így Steth ellen győzött. Ó, és igazam lett: a rossz fiú Steth. Steth anyja pedig valami csúcs. Komolyan! Szegény fiú... Ezenkívül valóban remek történet és a sok agyalás ellenre sem tudtam belekötni. Talán hozd hamarabb a fejezeteket, úgy több olvasót vonsz magadhoz.

Történet: 10/10

Összpont: 20/18*

Összegezve: Nekem nagyon elnyerte a tetszésemet, régóta kerestem egy ilyen történetet. Tehetséges vagy, és ezért nyertél is egy plusz olvasót. Ne hagyd abba!

Ezután is szívvel-lélekkel blogolj!

xoxo;

- Aoi

Kritika #5 - Egy senki naplója (HannaVirág)

Sziasztok gólyatáborból épp hazatért/oda tartó/oda vágyó alkeszkáim! Sajnálom hogy az elmúlt két hétben inaktív voltam, egyszerűen minden összejött (komolyan még a villám is becsapott, most azon az emeleten, ahol lakom, nincsen wifi). Egy rendhagyó kritikával térek meg köreitekbe, méghozzá az Egy Senki Naplójával, ami Dominique Know műve. A blog formátumából kifolyólag nem tudom a sablonomat használni, nem lesz pontozás, és a szerző kérésére nem írok a diziről. Ilyen jellegű bloggal még nem foglalkoztam, bár a tiéden már jártam, mikor egy-egy érdekes cím odavezetett. Bevallom, ha nem kérsz kritikát, biztosan nem kezdem átnézni a blogodat módszeresen, maximum, egy-egy engem érdeklő cikket olvasok el, és szerintem a te blogoddal így is kell bánni. Ha nem is egy-egyet, de annyi a témád, hogy inkább kutakodni élvezet mint mindet elolvasni. Minden esetben csak a saját, szubjektív véleményemet tüntetem fel :D jó kritizálódást :)

Ajánló: Ez a blog egy virágos kert. Mindenkinek más a gaz és más a szép (bocsi a hülye metaforáért). Egyszóval én ezt a blogot mindenkinek ajánlom, de nem ajánlom minden porcikáját. Valószínűleg a szerző másként érzi, de szerintem nem érdemes kiolvasni minden betűjét. Ez egy olyan oldal, ahogy nyugodtan lehet böngészni, és szinte garantálhatom, hogy bárki találhat benne egy olyan cikket, verset vagy gondolatot, ami felkelti az érdeklődését, és amit ő is továbbgondol. Aztán ki tudja, lehet, hogy továbbmegy és mindent elolvas, de a lényeg hogy örömmel keresgéljen a kincsek és kacatok között. Hiszen mindenkinek más a kincs (ne tessék megsértődni, hülye hangulatomban vagyok :D ).

Kritika #2 - Addicted to love - A szerelem rabjai (RhyssaGray)

Na sziasztok, alkeszok!

Hogy viselitek a hőséget? Én pocsékul. Ilyenkor olyan jó lenne csak úgy átruccanni Horvátországba, nem? De szép is lenne... 

Na, de mint a címből is olvashatjátok, egy újabb kritikát hoztam nektek, méghozzá Brooklyn Lovegod blogjáról. A lentebb leírtak csak és kizárólag az én véleményem, ezt tessék figyelembe venni a kritika olvasásánál!

Akkor kezdjünk is bele!

- Link - 

Ajánló: Elsősorban azoknak ajánlom, akiket nem taszít a főszereplők közötti nagy korkülönbség, és szeretnének egy szépen és igényesen megírt történetet olvasni, és annak a részesei lenni. 

Design: Amint megnyitjuk a blogot, rögtön egy gyönyörűen elkészített fejléccel találjuk szembe magunkat, majd ha alaposabban körülnézünk, észrevehetünk egy montázst is, rögtön a fejléc alatt, a jobb oldalon. Az összhatás szép, és a szürke árnyalat illik a blog hangulatához.

A történet: Én, személy szerint nem vagyok igazán oda az olyan történetekért, ahol ekkora a korkülönbség a főszereplők között, mégis megpróbáltam ezt a fajta ellenérzésemet félretenni a blog olvasásánál és most, a kritika írásánál is.

Előőször a helyesírásodat elemezném ki, ami hibátlan. Nem gyakran találkozok olyan blogokkal, ahol az író ilyen helyesen ír. Elgépeléseket is talán ha egyet-kettőt találtam benne, szóval már csak ezért is jár a pirospont!

A fejezeteket szépen, logikusan építetted egymásra, nem fordult elő olyan helyzet, amikor nem értettem, hogy mi-miért-hogyan történik.

Viszont vannak mondatok, amelyeket túlbonyolítasz, és egybeírsz, noha külön kéne. Néha túl sok mindent akarsz belezsúfolni egyetlen mondatba, néha egymástól független információkat is, és ez néha zavaró tud lenni. Talán ez az egyetlen,  amit hibaként tudnék felróni.  

Összesítve: Egy igényes, szép blogot olvashattam, kidolgozott szereplőkkel, gyönyörű fogalmazásmóddal.

Pontszám: 10/8

Írói betegség, avagy hogyan írjunk helyesen párbeszédet

Üdv, Alkeszok! Ki hogyan bírja ezt a nagy meleget? Nekem nagyon izzad a tenyerem, ami ahhoz vezet, hogy gépelni is alig bírok. :c De mivel rengeteg blognál láttam, hogy az író küzd a párbeszédek helyesírásával, ezért úgy döntöttem, elmagyarázom, viszonylag egyszerűen. 

1.) Alapok

Szóval, mik is az alapok? Lehet, valakiknek ezek a könyökén folynak ki, de egyesek azt sem tudják, mi fán terem a párbeszéd, szóval ezzel kezdem.

A párbeszédet gondolatjellel (–) kezdjük, utána szóközzel folytassuk, ezt rögtön követi a nagybetű és a szereplőd mondandója.
Pl: – Erre nem tudok mit mondani.


Oké, eddig tiszta mindenkinek, ugye? Innen jönnek a bonyodalmak.

2.) Most akkor kell pont vagy sem?

A kérdésre a válasz helyzettől függő. Mikor kell pont? Szóval a pont kizárólag abban az esetben kell a szereplőd mondandója után, ha utána nem kommentár következik, hanem valami egészen más. Gondolat, hangja selymessége, stb. Ez esetben a sorrend: gondolatjel, space, szereplőd mondandója, pont, space, gondolatjel, space és a NEM kommentár. Hogyan is értem ezt? Talán, ha példát írok, egyszerűbb.

– Erre nem tudok mit mondani. – Értetlenül meredtem rá; miért? Eléggé egyszerű a helyzet pedig.

Vagy:

– Erre nem tudok mit mondani. – Hangja kissé szomorú volt, de ettől függetlenül magára erőltetett egy mosolyt.

Hogy mikor nem használunk pontot?

Pontot a szereplő mondandója után semmiképpen nem rakunk, ha: - kommentárt fűzűnk hozzá vagy a mondatba ékelődik egy megjegyzés.

– Erre nem tudok mit mondani – sóhajtott fel.

Vagy:

– Erre – tárta szét a kezét – nem tudok mit mondani.

Ám van olyan eset, amikor a megjegyzés után pontot rakunk, space, gondolatjel, nagybetű és a szereplőd további mondandója. Mutatom, hogyan is értem.

– Nem, én nem szeretem – rázta meg a fejét, majd sóhajtott. – Jó, talán egy kicsit mégis.

3.) Pajkos magyarok

A magyar nyelv szeret játszani a szavak sorrendjével. Értem ezt az igekötőkre. Szóval szerintem azt mondanom sem kell, ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk, ha mögötte, akkor külön. Hogy ez, hogyan jön a párbeszédekhez? Egyszerű. Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor ugyebár egybe írjuk, és ekkor a szereplőd mondandója után kell pont. Ha külön, akkor nem kell.

– Erre nem tudok mit mondani – állt fel, majd elment.

Amikor pont kell

– Erre nem tudok mit mondani. – Felállt, majd elment.

4.) Azok a fránya vesszők!

Sokan azt is eltévesztik, hogy hová szúrják be a megjegyzést egy összetett mondatba. Segítek: ahol a vessző elválassza a tagmondatokat. Mutatom:

– Minden az enyém lesz – vigyorgott rá perverzen –, ahogyan a szüzességed is.

Ez esetben a sorrend: gondolatjel, space, nagybetű, szereplőd mondandója, space, gondolatjel, kisbetűvel a megjegyzés, space, gondolatjel, rögtön hozzá, szóköz nélkül a vessző, és a tagmondat második fele, pont.

Azt hiszem, mindent leírtam, amit kellett. Amit esetleg kifelejtettem: a kommentárt mindig kisbetűvel folytassuk, ha a szereplőd mondandója után teszünk pontot, akkor meg nagybetűvel folytassuk.

Sajnálom, kissé bonyolult, de nem én találtam ki, és senki nincs felhatalmazva a helyesírás átírására, szóval kérem, tartsuk be. c: Remélem, azért érthetően elmagyaráztam, és segítettem valamennyit. Ha valakinek még ezek után is gondja akadna, nyugodtan írjon nekem e-mailt, szívesen átveszem vele újra és újra. Esetleg, ha valamit értelmetlenül írtam le, szóljatok kommentben, örömmel elmagyarázom! ^^

xoxo;

Aoi

Hogyan tudok ennyi italt meginni - avagy ihlet/inspiráció szerzés (Violet E. Hunter)

Sziasztok! A mai napon egy nagyon gyakori dologról lesz szó. Olyan dologról, ami minden író életét megkeseríti. Az inspirációhiány. Például amikor az embernek van egy blogja. Boldogan kezd bele, jönnek a komik, hogy mennyire jó, így tovább, ezek az embert írásra sarkallják, leül a gép elé, megnyitja a Word-öt, de a szavak nem jönnek. Hiába próbálkozik az illető, nem megy. Na, az ilyen helyzetekre hoztam nektek egy kis segítséget. Most azokat a weboldalakat, zenéket fogom megmutatni Nektek, amik nekem mindig segítenek. Ha nem ismeritek valamelyiket, akkor csak kattintsatok a képekre!

• Weheartit

Ez az a oldal, amit senkinek nem kell megmutatni. Az oldal kb. úgy működik, mint a Google képkeresője, egy kis különbséggel. Ha nem keresel rá semmire, az oldal random képeket ad, ami nagyban tud segíteni az ihlethiányon. Képekre fel!

• Tumblr

A tumblr egy olyan tartalommegosztó weblap, ahol nem csak képeket, hanem videókat, linkeket, idézeteket, szöveget és akár zenéket is meg lehet osztani, sőt még akár chatelni is lehet. Böngéssz nyugodtan ezek közül! 

• Citatum

Míg az előbbi kettőt sokan ismerhettétek, addig ezt valószínűleg kevesen látogatjátok. A Citatum egy idézetes oldal, ahol csak idézeteket találtok, mindenféle témában. Csak rákerestek egy szóra, és kidob egy csomó idézetet. Rendkívül hasznos kis oldal!

És most jöjjenek a zenék:

A szürke ötven árnyalata filmzene

Igen, tudom, A szürke 50 árnyalata sok mindenkit elriaszthat, de a zenéje valami fantasztikus. Mindenkinek bátran ajánlom.

ATC -Talk

Ha valami kicsit rockosabb történetet írsz, ez a dal a te embered!

Erre a bandára csak nemrég bukkantam rá, de imádom. A lány Crissy Constanta még külön feldolgozásokat is szokott játszani! 

Maroon V - Max and Alyson Stoner Cover - Maps

Valamiért a feldolgozás sokkal jobban tetszik, mint az eredeti (Ne kövezzetek meg, kérlek :) )

Sia - Chandelier

Ez a dal mindig úgy megborzongat. Már alapból a videóklip... 

Indila - S. O. S.

Ez a dal annyira szép! Tökéletes inspiráció!

Nos, ezek lettek volna azok az oldalak, zenék, amik nekem mindig segítenek.

Puszi: Violet/ Pálinka

Elkészült fejléc

Kritika #4 - crazy fear (HannaVirág)

Hajnal van, mindenki elég másnapos? Vagy még részegek vagytok? Itt a következő kritika, és tessék lenyelni a feketét reggel, ha keserű is, segít hogy tisztábban lásd a dolgokat :) Persze mint mindig most is hangsúlyozom, hogy minden szaktudás nélküli saját véleményről van szó, lehet vele egyetérteni, vagy nem egyetérteni, a cél csak az, hogy elgondolkozzatok ezen az állásponton :)

Alany: G. Nichel - crazy fear

Ajánló: Ezt a blogot azoknak ajánlanám, akik szeretnének kicsit elmerülni a pszichológia világában, akiket érdekelné az élet kicsit sem napos oldala, de annyira azért nem profik a témában, hogy zavarja őket néhány pontatlanság. Nem mondanám, hogy kellemes nyári, inkább kissé nyomasztó és elgondolkoztató.

Első benyomás és design: Nekem nagyon szürke a blogod. Ez hülyén hangozhat, hiszen persze hogy az, ha azt a színt használod, de hogy úgy mondjam nagyon egyszínű. Nem vagyok a csilicsálé kódos varázsigés dizi feltétlen híve, de legalább kontúrt, néhány illeszkedő színt használhatnál, az tagoltabbá is tenné a blogot. A infó fül szerintem túl lent van, a chat pedig nagyon kilóg mivel nem harmonizál a színekkel, ez az egyetlen színes dolog, bár nem bántja a szemet. A blogarhívum, mivel nem teszel közzé csak fejezeteket felesleges, a szavazás jó, de én nem végteleníteném. A népszerű bejegyzés nekem mindig tetszett, használtam is, amíg nem csináltak nekem „csilicsálé kódos varázsigés” dizit, az nem bírja el, de mivel úgyis sorban haladnak, és nyilván a legelsőt nézik meg a legtöbben, így ez történetes blognál lehet, hogy nem feltétlen a legjobb modul.

Fejléc: Összességében a fejléced nagyon tetszene, jó a karakter, a betűtípus (Az írói neved nagyon kicsi, ha mindenképp rá akarod írni, legyen olvasható) és színeiben passzol a blog színéhez. Két problémám van vele. Először is ott van a jobb alsó sarok. Nem tudom mi lett szegény lánnyal, de nincsen arca. Engem zavar, hogy ennyire elmosódott, mintha egy fej nélküli szellem gitározna. A másik probléma sokkal apróbb, mindössze annyi hogy nem igazán fog meg. Kellemes ránézni, csak hiányzik a plusz.

Elkészült Trailer

Sziasztok! A mai napon egy újabb elkészült trailerrel jöttem, ami a Leperegnek a könnyek c. bloghoz készült. Jó szórakozást!

Puszi: Violet

Gondolatok az életről #1 (Rhyssa Gray)

Mondhatni elég negatív világszemléletem van. 

Nem látom értelmét a saját életemnek, elvégre reggel felkelek, elvégzem a teendőimet, elmegyek iskolába/dolgozni, hazaérek, megetetem az állatokat, készülök a másnapra, majd este lefekszek aludni. Ez megy napról napra, én pedig nem igazán tűröm ezt a fajta monotonitást. Néha-néha ugyan történnek kivételek, egy-két mozzanat, kikapcsolódás, azonban ezek ritkák. A kirándulások, amikor elmegyek nyáron a strandra, esetleg amikor külföldre utazok. Rövid kis kiruccanások, amelyek jót tesznek az aktuális hangulatomnak.

Megjegyzem, enyhe depresszió, és ebből adódóan agressziókezelési problémák is nehezítik a mindennapjaimat, és talán pont ezek miatt nem tudom örömmel telin felfogni, hogy élek. 

És hogy miért is hoztam létre ezt a kis cikksorozatot? Talán csak egy bennem lévő "másik én" szeretné megmutatni magát. Valahogy amikor írok, olyan, mintha nem is én nyomogatnám a billentyűket. mintha nem én írnék. Egyszerűen ilyenkor nem gondolkozom, csak jönnek a mondatok, a gondolatok.

Ezeket a gondolatokat szeretném veletek megosztani, de természetesen csak akkor, ha kíváncsiak vagytok az eszmefuttatásaimra. (Erre a kérdésre akár kommentben válaszolhatnátok is.)

Mint ezentúl minden alkalommal, amikor újabb gondolatokkal gyarapítom eme blogot, most is egy saját idézettel búcsúzom:

"Dühítő, ha egy testemben élő, másik személyiség gyerekként kezel. Idegörlő, hogy nem tudom, mikor veszi át felettem az uralmat. Most is itt van.

Itt vagyok bizony. Lehet, hogy én nem tudom olyan szépen megfogalmazni, de hidd el, ha akarom, akkor leszek én te, amikor akarok. Mert kettőnk közül az erősebb én vagyok."

Puszillak benneteket, kis alkeszok.

Brandy

Vihető fejlécek!

Sziasztok! 3 db vihető fejlécet hoztam most nektek! Felirat, színvilág cserélhető! Kérlek szólj, ha viszed őket!

Puszi: Violet

Elkészült trailer

Sziasztok! Nos, mint láthatjátok, én is végre aktív lettem a blogon, és elsőnek hoztam nektek egy trailert, ami a BTR a pácban c. bloghoz készült! Jó szórakozást hozzá!

Puszilok mindenkit: Violet/Pálinka